NÁLUNK ILYEN EGY SALÁTANAP

Orosz Henrietta

GYÓGYPEDAGÓGUS
Dr. Molnár István Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános
és Készségfejlesztő Iskola
Hajdúböszörmény

A SIKERÉLMÉNY MIND A KETTŐNKÉ, ÉS HATVÁNYOZOTTAN TUDUNK ÖRÜLNI A GYŐZELEMNEK

Bemutatkozás

Ki tudja, miért, de mindig is vonzott a gyermekotthonok és a diákotthonok világa, az ott zajló pedagógiai nevelő-fejlesztő munka. Talán épp ezért kezdtem álmodozni a főiskola elvégzése után arról, hogy egyszer majd ott taníthatok, ahol most – az álmom pedig valóra vált. Immár tizennyolc éve, hogy ennek a csodálatos gyermekintézménynek lehetek a gyógypedagógusa. Szerencsés ember vagyok!

Sokan talán nem is sejtik, mennyi önzetlen, őszinte szeretetet tudnak nyújtani a különféle sérülésekkel élő gyerekek! Ez a legcsodálatosabb része a gyógypedagógusi munkának, ez a mérhetetlen szeretet, a rengeteg érzelem, amelyet tőlük kapunk. Amikor egy sérült gyereknek sikerül megtanulnia valami olyan dolgot, amelynek az elsajátítása az ő számára különösen nehéz, akkor a sikerélmény mind a kettőnké, és hatványozottan tudunk örülni a győzelemnek. Mindegyik gyermek esetében az a cél, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki belőlük, hogy a lehető legjobban boldogulhassanak az életben – akinek a sérülése engedi, lehetőség szerint önállóan. Épp emiatt nagyon el is tudok keseredni, ha azt tapasztalom, hogy a rengeteg munka ellenére sem tudjuk elérni a várt eredményt.

Komoly problémát jelent, hogy a sérült emberekkel szemben a társadalom nem minden esetben nyitott, ezért az integrálásuk sokszor nehézségekbe ütközik. Mi, akik a nap jelentős részét velük töltjük, látjuk, hogy a kívülről jövő empátia, a megerősítés milyen lendületet ad, megsokszorozza a képességeiket. Arról pedig sosem szabad elfeledkezni, hogy a mosoly számukra is mosoly, a szeretet, egy-egy kedves gesztus pedig még többet jelent, mint egészséges társaiknak.

Másfél évtizede működik intézményünkben az úgynevezett Munkahelyi Gyakorlati Program, melynek keretében a tizenhatodik évüket betöltött gyerekek – két tanuló egy gyógypedagógiai asszisztens kíséretével – egyszerű, betanított munkát végeznek. Két évvel ezelőtt sikerült megállapodnom egy helyi kertészettel, így már ott is van lehetőség az értelmileg akadályozott fiatalok számára, hogy bekapcsolódjanak az egyszerűbb munkafolyamatokba. Ehhez fűződik az egyik legkedvesebb szakmai sikerem is. Tavaly, a tanév végén az egyik tanítványunk arra kért bennünket, hogy segítsünk neki abban, hogy nyáron a kertészetben dolgozhasson. A kertészetben erre lehetőséget adtak, s a diákunk pedig részben az ott keresett pénzből megvehette magának azt a számítógépet, amelyre annyira vágyott évek óta. A számítógép, a megkeresett pénz, és egyáltalán: az önálló munka a mi diákunk életében mind-mind olyan mérföldkő volt, ami abban a pillanatban kiemelte őt a sérültek világából.

Az önálló életvitelre tanítás egyik kiemelkedően fontos eleme az egészségnevelés – a kéz- és testápolás, az étkezés, hiszen a sérült gyerekek nem minden esetben képesek a hétköznapi készségek elsajátítására. Épp ezért a mi egészségnevelő munkánk gyakorlatilag folytonos. Kilenc éven keresztül dolgoztam például az egyik gyermekintézmény óvodájában, ahol egy három- és egy négy és fél éves testvérpár esetében a napi rutin része volt hétfőnként a fejtetveik kiirtása, a testápolás és a tiszta adományruhába öltözés. Most, tíz évvel később már csak a kisebbik testvér jár az intézménybe, és ott tartunk, hogy a kollégákkal közösen sikerült elérnünk, hogy a gyermek mindig tiszta, igényes önmagára és a ruhájára, valamint otthon, a szüleiben is próbálja tudatosítani mindazt, amit nálunk tanult.

NÁLUNK ILYEN EGY SALÁTANAP

Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók önkiszolgálási, önellátási képességeinek, szociális motívumainak kialakítása

Sokan kérdezik tőlem, hogyan lehet mosollyal, lendülettel tanítani egyszerű kézmosásra, egy gyümölcs megpucolására vagy csak egy új zöldség megérintésére a gyerekeket. A mi életünkben a nagy eredmény az apró lépések sokasága, számomra igazi sikerélmény.

Cél

A JÓ GYAKORLAT

Egy évtizedes múltra visszatekintő programunk folyamatosan bővült az évek során, a jelenlegi gyakorlat már négy éve tekinthető hagyományosnak intézményünkben, amelyben az iskola gyógypedagógusai, szakoktatói és gyógypedagógiai asszisztensei mellett részt vesz a hajdúböszörményi Czégény úti almáskert tulajdonosa is. A program másik támogatója a városgazdálkodási vállalat, amely biztosítja azt az autóbuszt, amellyel a gyerekek kijutnak az almáskertbe. Ez pedig nagyon fontos, hiszen a sérült gyerekek – és később a sérült felnőttek – gyakran kimaradnak a társas tevékenységekből, ennek következtében pedig ki sem alakulnak vagy sérülnek a szociális kapcsolataik. A program révén a tanulók azt érezhetik, hogy ők is ugyanolyan fontos, tevékeny és megbecsült részei lehetnek a társadalomnak, mint ép vagy kevéssé sérült társaik – a gyümölcsök ugyanis nem ismerik a megkülönböztetés fogalmát.

A GYAKORLAT CÉLJA

A program elsősorban az értelmileg akadályozott tanulók önkiszolgálási, önellátási képességeinek erősítésében, a szociális motívumok kialakításában segít, amellyel a gyerekek képesek lehetnek az életvitel és a gondozási ismeretek befogadására. Intézményünkben évről évre több az autista tanuló, az ő esetükben pedig különösen fontos, hogy a napi rutin részévé váljon az önkiszolgálás és a kommunikáció. Az autizmus spektrumzavar minden érintettnél máshogy jelentkezik ugyan, ám gyakori jellemzője az ismeretlentől való idegenkedés, a szorongás mindentől, ami más, mint a korábban megszokott rend. Az autista emberek számára kiemelten fontos az, amikor biztonságban végezhetnek olyan tevékenységeket, amelyek sikerélménnyel járnak.

A halmozott sérülésekkel élő gyermekek esetében már pusztán a helyváltoztatás is nehézséget jelent, egy kerekes székhez kötött fiatal csak ritkán jut el olyan helyekre, ahová ép társai bármikor elmehetnek. Számukra ez a program egyben egy élménykirándulás is, amely egy addig ismeretlen, izgalmas világba vezeti őket.

EGÉSZSÉGNEVELÉS A MINDENNAPOKBAN

Az egészségnevelés az intézmény összes pedagógiai folyamatában jelen van, kezdve a reggeli fogmosástól a kéz- és testápoláson át a kulturált étkezési szokások elsajátításáig. Az intézményben mindezt tantervi keretek között, vagyis külön tanórán is tanulják a gyerekek. A sérült, értelmileg akadályozott gyermekek számára ugyanis sokszor kihívást jelentenek az ép társaik számára egyszerűnek tűnő műveletek is, mint a kéz- vagy fogmosás, hiszen közülük sokan küzdenek a szem-kéz koordináció zavaraival, amely jelentősen befolyásolhatja a finommozgásokat, többen idegenkednek a túl hideg vagy túl meleg víztől is. Étkezésnél is problémát jelenthet a falatok elrágása, főleg, ha a sérülés jellege miatt renyhébbek vagy épp merevebbek az arcizmok. Az ő esetükben segít a mozdulatok mechanikus elsajátítása, az idegenkedést pedig oldhatja, ha mindezt közösen végzik a társaikkal és a pedagógusokkal.

ALMASZÜRET

Az egyhetes programsorozat hagyományosan az almaszürettel kezdődik szeptember végén, amelyen az almáskert tulajdonosának segítségével részt vehet az iskola összes tanulója: a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek is. Ők – akár segítséggel is – ugyanúgy megpróbálkozhatnak az almák leszedésével, mint a többi tanuló, de hallhatják és megtanulhatják azt is, melyik fajta almából mi készül. Megismerhetik, melyik gyümölcs édesebb, melyik a savanykásabb, s ha szeretnék, meg- kóstolhatják a leszedett almákat.

RAJZVERSENY

A program második állomása a rajzverseny, amely lényegében az élmény és a tanultak feldolgozását jelenti játékos formában. Az elkészült rajzokból kiállítást rendezünk az aulában, amelyet az intézmény vezetőiből álló zsűri értékel. És persze mindenki kap jutalmat: matricákat és olyan ajándékokat, mint például a salátanap logójával díszített érem. Minden gyermeket igyekszünk valamilyen formában jutalmazni, hiszen például egy autista tanuló esetében az is óriási sikernek számít (a gyermeknek és pedagógusnak egyaránt), ha egyáltalán hajlandó legalább megkóstolni valamit, amitől korábban idegenkedett. Ilyenkor előfordul, hogy a szülőtől kapunk olyan visszajelzéseket, hogy csodát tettünk. Mivel az ő életükben ezek az apró lépések hatalmas eredménynek számítanak, a gyermekeket igyekszünk még tovább motiválni azzal, hogy pozitív visszajelzésekkel ismerjük el a teljesítményét.

SALÁTANAP

Az egyhetes program része a tananyagba épített salátanap, amelyen a gyerekek különböző módokon feldolgozzák az almaszüreten leszedett gyümölcsöket. Az alma mellett találkoznak még a körtével, a szilvával vagy a szőlővel, azok a szülők pedig, akik megtehetik, sokszor ajánlanak fel zöldségeket is az iskolai salátanapra. A gyerekek ilyenkor láthatják, megfoghatják, megszagolhatják például a karalábét, amelyet sokan eredeti formájában nem is ismernek, és fogalmuk sincs arról, hogy ez a zöldség nyersen is fogyasztható.

A feldolgozás minden osztályban a gyerekek képességeihez igazítva történik: a kisebbek inkább csak megfigyelik a gyümölcsök alakját, színét, illatát. A nagyobbak azonban már reszelt almát, kompótot, gyümölcssalátát vagy almás süteményt is készítenek, s már maga a közös tevékenység is sokat segít az egyéni képességek fejlesztésében. Az elkészült ételeket pedig közösen fogyasztják el, ezzel is gyakorolva a kulturált étkezési szokásokat.

A közvetlen tapasztalat útján szerzett ismereteket a gyerekek később felelevenítik, összegzik és az interaktív táblán megjelenített feladatok megoldásával szemléltetik is.

A PROGRAM SIKERE

Ezekkel az ismeretekkel és gyakorlati tevékenységekkel az értelmileg akadályozott tanulók is képessé válnak a mindennapokban előforduló egyszerű konyhai és gondozási feladatok elvégzésére, a társadalmi integrációra. A tanulóink emellett olyan zöldségeket, gyümölcsöket ismernek és kóstolnak meg, amelyeket sokszor a család anyagi helyzetéből adódóan otthon sosem látnak vagy egyszerűen csak korábban azt mondták rá, hogy nem szeretik. A program keretében viszont a különböző zöldség- és gyümölcsfajtákat változatos formában feldolgozzák, így a szülőktől elégedettséggel halljuk, hogy a kóstolások hatására otthon is változatosabban és egészségesebben étkeznek a gyermekek.

Intézményvezetők véleményei

„Szeresd egészséged, mert ez a jelen.
Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő.
Őrizd szüleid egészségét! – mert
A múlton épül föl a jelen és a jövő!”

(Bárczi Gusztáv)

« Vissza

21 Pedagógiai modell az egészségért

Egészségügyi kalauz pedagógusoknak és szülőknek gyermekeink egészségéért. Az itt található jó gyakorlatokat szabadon lehet másolni, adaptálni a helyi igények szerint!

Részletek

Itt azonnal üzenhet alapítványunknak

Találkozzunk a facebook-on is:

A portál motorja a projekto