A Covid-19 világjárvány kapcsán még azok is kapcsoltba kerültek a telemedicinával, akik korábban sohasem gondolták volna, hogy bármi helyettesítheti, vagy legalábbis kiegészítheti a személyes orvos-beteg találkozásokat. Az ellátás részéről szolgáltatásként, a beteg részéről igényként jelentek meg az online-rendelések, és lényegében bárki, akinek bármilyen apró gondja is van, ilyen platformon is keresi a segítséget. 

Okosóra, betegségfigyelő, életmentő, vagy vízfogyasztást mérő, egészségmegőrző, alváselemző, a szívünket, az idegrendszerünket, a fájdalmainkat is monitorozó eszközök. Ellenőrizhetjük a látásunkat, az elhízásra való hajlamunkat, követhetjük gyógyszerszedési szokásainkat. Krónikus betegségeinket lehet folyamatosan nyomon követni, panaszaink okát beazonosítani, vagy egy esetleges tragédiát, mint hirtelen szívhalál, vagy végtag amputáció (!) megelőzni. 

Jelenleg mintegy 170 EZER EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMAZÁS LÉTEZIK VILÁGSZERTE, ezek használata viszont ez idáig csak egy szűk körben volt általános. A többségnél ráadásul kimerült mindez a sportoláshoz használt eszközökben. Úgy tűnik, hogy a most kialakult helyzet kikényszerítette a változást. Másként tekint már az egészséges, aki az is akar most még inkább maradni, a beteg és gyógyítója is erre az új világra. Különösen a telemedicina megítélését alakította gyökeresen át. Ma már szinte valamennyi orvos, egészségügyi szolgáltató belevágott, látva, hogy ez az egyetlen módja a kapcsolattartásnak pácienseikkel. A SZEMLÉLETVÁLTÁS SZINTE KÉT HÓNAP ALATT MEGTÖRTÉNT: a beteg már nem ódzkodik, orvosa pedig nem fél, hogy elveszítheti őt. 

AZ ELSŐ HIVATALOS TELEMEDICINA JOGSZABÁLYOK!!!! Szó szerint közöljük, habár egy kicsit bonyolultnak tűnik első látásra, a lényeget megértjük. Fordulhatunk telefonon, emailen keresztül is az orvoshoz, A TELEMEDICINA PONTOSAN SZABÁLYOZOTT RENDSZER, NEM SZIMPLA SKYPE BESZÉLGETÉS. FONTOS A DOKUMENTÁCIÓ, AZ ADATBIZTONSÁG!!!   

1. A közfinanszírozott, illetve magánegészségügyi szolgáltató a szakorvosi távkonzultációt megalapozó távkonzultáció formában történő betegirányítást, a nyilatkozatok fogadását és a távkonzultációs előszűrést működtetheti. 
2. Az egészségügyi szolgáltató a szolgáltatásokat dokumentálja és kialakítja a szolgáltatások nyújtására vonatkozó intézményi protokollt. 
3. Gondoskodik arról, hogy létrejöjjön a vizsgálat tényét és szereplőit dokumentáló eseménykatalógus-bejegyzés és egy, a vizsgálatot szakmai szempontból igazoló elektronikus kórtörténeti dokumentum. 
4. Ha a szolgáltatások nyújtása során megállapítja, hogy a beteg számára az egészségi állapotának romlása, maradandó károsodás megelőzése, vagy más orvosi indokból személyes formában szükséges egészségügyi szolgáltatást biztosítani, akkor a gondoskodik a szükséges ellátás biztosításáról. 
5. Az e szolgáltatások kapcsán felmerült költségek az Egészségbiztosítási Alapból utalványozott átlagfinanszírozás utólagos elszámolása keretében érvényesíthetők. 
6. Az egészségügyi szolgáltatóknak a beteg személyes jelenlétét nem igénylő szolgáltatásait, valamint azok elérhetőségének módját honlapján közzé kell tennie

Az Európai Bizottság 2018-as becslései szerint a globális telemedicina piac 2021-re elérheti a 37 milliárd eurót, ami 14 százalékos éves növekedési ütemet jelentene. Ezek a számok azonban jóval magasabbak is lehetnek a mostani járványügyi helyzetet követően. Az orvosi videokonzultációs platformot nyújtó francia Qare vezérigazgatója a Bloombergnek azt mondta, a jelenlegi járvány miatt teljesen átalakulhatnak a betegek szokásai. A társaság vezére szerint a telemedicina 2021-re a franciaországi mintegy 400 milliós orvosi konzultáció 10 százlékát teheti ki, a mostani elhanyagolható aránnyal szemben. Franciaország legismertebb telemedicina startup vállalkozása, a Doctolib a közelmúltban szintén 40 százlékos növekedést tapasztalt az időpontfoglalásban. A tavalyi, első üzleti évében 130 ezer videonkonzultáció folyt a platformján. 

Itthon is léteznek már telemedicinával foglalkozó cégek. Ilyen például a DokiApp egészségügyi applikáció, amely az elsődleges orvosi véleményig vezető utat rövidíti le drasztikusan azzal, hogy a páciens egy telefonos applikáción keresztül 30 percen belül videokonzultálhat szakorvossal vagy pszichológussal. Másik hazai szereplő a 2017 óta működik a MediCall mobil applikáció, mellyel a páciensek percalapú díjazás mellett kérhetnek telefonos segítséget az általuk kiválasztott szakorvosoktól, éjjel-nappal, akár sürgős esetben is. Náluk – saját bevallásuk szerint százszorosára emelkedett a forgalom. Ők az erre specializálódott „nagyágyúk”, de ma már lényegében minden magánszolgáltató beépítette a távellátást a szolgáltatásaiba. Sőt, kormányrendelet is született, amely szerint járványügyi veszélyhelyzet idején az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának és finanszírozási elszámolásának nem feltétele a beteg személyes jelenléte, ha az ellátás sajátosságai és orvosszakmai megítélése ezt lehetővé teszik. A koronavírus-járvány miatt szükséges rendkívüli szabályokra azért volt szükség, hogy minimalizálni lehessen az orvos–beteg-találkozásokat. Viszont könnyen lehet, hogy ez a szemlélet mostani tapasztalatok alapján a „békeidők” orvoslásának is szerves része lesz.  

Fontos viszont tudni, mi a különbség az alkalmazások, ’virtuális’ eszközök között, amelyek szerepe a most kialakult helyzetben extrém módon felértékelődött. 

1. Először is a telefonunkra letölthető alkalmazások, amelyek követik napi tevékenységeinket, testünk rezdüléseit, adatokat gyűjtenek rólunk, amelyeket akár orvosunkkal is megoszthatunk, ami könnyítheti mondjuk a diagnózist, időben figyelmeztet, vagy csak segíti testünk-lelkünk karban tartását. 
2. Másodszor olyan eszközök, amelyek már diagnosztizált betegségek folyamatos nyomon követését segítik, ezeket leginkább orvosok adnak pácienseiknek és lényegesen lerövidítik a reagálási időt, ha bármilyen probléma adódna 
3. Harmadszor pedig a telemedicina, ami leginkább betegút szervezésről szól, amely egy virtuális vizitre irányítja a rászorulót, ez viszont egy valós orvos-beteg kommunikációról szól.