Könnyebben fertőződhetnek meg és nehezebben küzdenek meg szív- és érrendszeri betegek a koronavírus most terjedő vírusával. A wuhani megbetegedések nyomán elkészültek az első elemzések, amelyek kimutatták, hogy mind a fertőzöttek, mind az elhunytak jelentős többsége valamilyen a szív- érrendszeri alapbetegséggel küzdött. A kínai betegek esetében 58 százalékban fordult elő magas vérnyomás, 25 százalékban valamilyen szívbetegség és 44 százalékban valamilyen szívritmuszavar. De a fertőzés maga is megfelelő kezelés nélkül maradandó szívizom károsodást okozhat. László Gellér kardiológus professzor, a Magyar Kardiológusok Táraságának tudományos bizottságának az elnöke beszél ennek szakmai hátteréről.

Nyilvánosságra kerültek az COVID-19 által elsőként érintett helyszínének, Wuhan tartomány betegeinek elemzése, amelyből kiderült, hogy mind a betegek, mind az elhunytak jelentős többségének valamilyen krónikus, elsősorban a szív- és érrendszert érintő betegsége volt, illetve maga a fertőzés súlyos szívizom károsodást is képes volt okozni. 

„Most készültek el a Wuhanban - már úgy tűnik - lezajlott járvány elemzései, amelyben a kínai kollégák vizsgálták az ottani eseteket, összehasonlítva a koronavírus másik mutációjának, a 2003-ban pusztító SARS (severe acute respiratory syndrome) és a 2012-ben kifejezetten magas halálozással járó MERS (Middle East respiratory syndrome) járványok betegeit. 
A súlyos tüneteket mutató COVID-19 fertőzöttek között 58 százalékában fordult elő magas vérnyomás, 25 százalékában valamilyen szívbetegség és 44 százalékban valamilyen szívritmuszavar. A COVID-19 kapcsán elhunytakban pedig 35 százalékának volt magas vérnyomása, 17 százalékban pedig koszorúér betegsége. A mostani járvány során is igazolták, hogy a valamilyen krónikus betegséggel élő - pláne idős - emberek is sokkal valószínűbben fertőződnek meg a SARS-CoV-2 vírussal. Kezelésük pedig tovább tart és sokkal nehezebb”- számolt be a legfrissebb eredményekről dr. Gellér László kardiológus professzor, a SE Városmajori Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője, a Magyar Kardiológusok Társaságának Tudományos Bizottságának elnöke.

ÖT, AKÁR ÉLETMENTŐ TANÁCS: 

1. KRÓNIKUS SZÍV-, VAGY ÉRRENDSZERI BETEGEK, HA TEHETIK, NE MENJENEK UTCÁRA, KERÜLJENEK MINDEN EMBERI KONTAKTUST. EZ KÜLÖNÖSEN IGAZ A SZÍVELÉGTELENSÉGBEN SZENVEDŐ PÁCIENSEKRE, AZOKRA, AKIKNEK SÚLYOS SZÍVRITMUSZAVARA VAN, ILLETVE KORÁBBAN INFARKTUSON ESETT ÁT! 

2. GYÓGYSZERES KEZELÉSÉT SEMMIKÉPPEN SE HAGYJA ABBA! 

3. HA ESETLEG MÁR DIAGNOSZTIZÁLT A VÍRUSFERTŐZÉS, MINDENKÉPP KÉRJEN KARDIOLÓGIAI KONZULTÁCIÓT! 

4. HA NINCS ÚJ PANASZUK, AKKOR A RUTINSZERŰ KONTROLLVIZSGÁLATOK, JAVASLAT ÉS RECEPTÍRÁS CÉLJÁBÓL NE KERESSÉK FEL ORVOSUKAT! EZ A SÜRGŐS ESETEKRE NEM VONATKOZIK, VAGYIS HEVENY ROSSZULLÉT, NEM SZŰNŐ MELLKASI FÁJDALOM, NEHÉZLÉGZÉS, TUDATZAVAR, ESZMÉLETVESZTÉS, VÉRNYOMÁSKIUGRÁS ESETÉN HÍVJÁK A MENTŐKET! 

5. A GYÓGYSZEREIK KIVÁLTÁSÁRA LEHETŐLEG FIATALABB ÉS EGÉSZSÉGES ROKONAIKAT KÉRJÉK MEG, ERRE MOST A KÜLÖNLEGES HELYZETBEN LEHETŐSÉG VAN.

„Sokan talán nem tudják, de a COVID-19 a koronavírus egyik változata, vagyis az évekkel ezelőtt már tömeges megbetegedést okozó SARS és MERS vírusokhoz hasonló, csak más ütemben terjed és kicsit már tünetekkel jelentkezik. A mostani eredményeket összevetették a korábbi járványok 12 éves utánkövetéses vizsgálataival is, és nemcsak a megbetegedések, halálozások mutattak nagyon hasonló képet, de a szívben okozott károsodások is. Akár azoknál is, akik teljesen egészségesen kapták el a fertőzést. Ugyan a klinikai megjelenés leggyakrabban légzési tünetekben nyilvánul meg, néhány beteg eleve szív- érrendszeri tünetekkel fordult orvoshoz. A panaszok: szívdobogásérzés vagy valamilyen mellkasi szorítás, mellkasi kellemetlen érzés volt, vagyis láz, vagy köhögés nem is jelentkezett. Így náluk később is diagnosztizálták a fertőzést. Ezért fontos, hogy megértsük azokat a mechanizmusokat, amelyek a fentieket eredményezik, így lehet a hatékony kezelést időben megkezdve a halálozást csökkenteni”- hívja fel a figyelmet Gellér professszor. 

„A SARS-CoV-2, vagyis a COVID-19 a myocardiális sejteket is károsíthatja, ezért a szívbetegek prognózisa kezelés és odafigyelés nélkül egyértelműen rosszabb, mint a nem szívbeteg pacienseké, illetve ezért is fogékonyabbak a vírusra. Ugyanis ezek az alapbetegségek a szív és a tüdő felületén sokkal több olyan fehérjét termelnek, amelyekhez ezek a vírusok kapcsolódni tudnak, vagyis sokkal egyszerűbb ’dolga’ van a vírusnak. Ezt a helyzetet ráadásul nehezíti, hogy a szervezet már eleve küzd egy alapbetegséggel és ehhez jön még egy megküzdeni való teher. Egyébként a COVID-19-ben meghalt kardiovascularis betegségben nem szenvedők között 11,8 százalékban fordult elő szívizom károsodásra utaló enzim eltérések, illetve van a COVID-19 fertőzésnek olyan nagyon ritka formája is, amikor rendkívül gyorsan kialakuló szívizom gyulladás a vezető tünet. Megfelelő időben megkezdett komplex terápiával ez az egyébként kezelés nélkül nagyon magas halálozással járó fertőzésváltozat is gyógyítható. 

Azoknál a pacienseknél, akiknek bármilyen kardiovascularis alapbetegségük volt, ez jelentősen súlyosbította mind a tüdőgyulladást, mind pedig a tüneteket. A szív- érrendszeri alapbetegséggel rendelkező szívelégtelen betegek esetében a fertőzés lehet az az utolsó csepp, ami a borotvaélen táncoló éppen egyensúlyban levő állapot hirtelen romlásán keresztül vezethet a paciens halálához” – mondja Gellér professzor, hozzátéve: a SARS-CoV-2 a szívizom sejteket egyértelműen károsítani képes, ezért A NEM SZÍVBETEGEKNÉL IS FONTOS AZ ESETLEGESEN FELLÉPŐ SZÍVIZOM KÁROSODÁSRA GONDOLNI, a már szívbetegséggel rendelkező paciensek prognózisa pedig kezelés és odafigyelés nélkül egyértelműen rosszabb, mint a nem szívbeteg pacienseké, ezért rájuk sokkal jobban figyelni kell.

Prof. Gellér László

MÉG TÖBB CIKK A KORONAVÍRUSRÓL SZAKÉRTŐINK TOLLÁBÓL