Peták István: A jövőt meg lehet változtatni!

Peták István: A jövőt meg lehet változtatni!

A rákkutatás korunk egyik legizgalmasabb tudományos területe, annál is inkább, mert a daganatos betegség hamarosan vezető halálok az egész világon. Dr. Peták Istvánnal beszélgetve az ember könnyen a jövőben látja magát, ahol a rák jól kezelhető betegség, akár a TBC, amely évtizedekkel előtt szinte minden családban pusztított. Mint korunkban a rák. Középiskolás diákok kérdezhették a forradalmi újításairól ismert kutatóorvost.

A 21 Nő az egészségügyért alapítvány MentorProgramjának 8 diákját fogadta a rákkutatás hazai fellegvárában dr. Peták István, az Oncompass Medicine Zrt igazgatója, aki nem mellesleg a bostoni székhelyű Genomate Health alapító vezérigazgatója, University of Illinois at Chicago, Chicago professzora és nem utolsó sorban a Semmmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa.

A beszélgetés erős felütéssel indult. A szomorú statisztikákból azonban eljutottunk addig, hogy már látható az alagút vége. A rákkutatásban ez a fény a megoldáshoz vezethet. „A daganatos betegség potenciális kutatói vagytok, ugyanakkor potenciális áldozatai is, mint ahogy mindannyian – mondta Peták doktor. A jelenlegi statisztikák szerint minden harmadik embert érint a diagnózis, és minden negyedik meghal a rák miatt. Itt most a szobában, ha körülnézünk, akkor ketten meg fogunk halni daganatos betegségben. Csakhogy a jövőt meg lehet változtatni!”

És mit kell ahhoz tenne, hogy ne én legyek az az egy, aki rákos lesz? 

Az életmóddal legalább felére tudod csökkenteni a kockázatot. Ha mindannyian elképesztő egészségesen élünk, akkor a mai tudásunk és a jelenlegi tendenciák alapján ebből a csapatból csak egy valaki hal meg rák következtében.  

Heti ötször fél óra intenzív testmozgás kötelező. Ennél persze többet is lehet sportolni. A mozgást úgy kell beépíteni az ember életébe, mint a fogmosást. Tehát nem kérdés, hogy csináljuk-e vagy nem. Egy tempós sétával, az ötödik kilométer végén gyakorlatilag fölzabáljuk és elégetjük a káros sejteket. De ugyanez történik a most roppant divatos intermittent fasting esetében, amikor korlátozzuk az étkezést bizonyos óramennyiségre. A mozgás, az étkezés a mi legfontosabb testőrünk. 


Ijesztő arra gondolni, ha 10 ember együtt van, akkor statisztikailag ketten daganatosok lesznek...

Sőt, ez a szám relatíve még romlik is. Nyugat-Európában, Ausztráliában, Egyesült Államokban mostmár a szív- és érrendszeri betegségekkel együtt a daganatos betegségek vezetik a halálozási listát, tehát gyakorlatilag inkább már minden harmadik ember hal meg rákban. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez nem azért van, mert ne javulnának az esélyeink, vagy ne lenne egyre jobb a diagnosztika és a terápia, hanem azért, mert egyre tovább élünk, és nem halunk meg másban!


Tehát ha megtalálják a rák ellenszerét, akkor bebiztosítottuk az idős korunkat? 

Az biztos, hogy a rák kezdi átvenni annak a betegségnek a szerepét, ami a legfőbb gát a hosszú élet előtt. Jelenleg Magyarországon negyedóránként hal meg valaki rákban, ha az egész világot nézzük, akkor percenként 20 ember. Ha ezt megoldjuk, akkor jó eséllyel elérjük a 120 évet. Addig azonban még sok munka vár ránk. 

Gondolsz ezekre a szomorú adatokra munka közben?
Igen, engem ez folyamatosan feszültségben tart. Nekem nem a sikertörténetek adják az erőt, én azokra az emberekre gondolok, akiket elvesztettünk, mert még nem ismerjük a rák ellenszerét. És ez nagyon lényeges kutatói hozzáállás. Egy kutató életében fontos, hogy jól viselje a frusztrációt, és ha valami nem sikerül, akkor ne keseredjen el, hanem éppen, hogy föltüzelje, és újra és újra nekiveselkedjen. Ahogy azt Karikó Katalin is tette, amikor 40 éven keresztül küzdött az RNS-el kapcsolatos kutatásai elfogadtatásáért. Lehet, hogy hosszú hónapok, évek telnek el, és nem érzékeled a munkád eredményét. Na, hát ezért kell megszállottnak lenni.

Az emberiség történetében mindig is volt daganatos betegség, vagy az életmódunk miatt van egyre több rákos beteg? 

Ez egy nagyon ősi betegség, az egyiptomi múmiák vizsgálata is ezt bizonyítja. Egyébként állatoknál is kialakul. A veszprémi állatkertben élt például egy félig tigris, félig oroszlán nagymacska, az ő oldalán kialakult egy daganat, és bizonyára nem azért, mert lelkiismeretfurdalása volt a sok elfogyasztott kecske miatt. Szóval a daganat biológiai jelenség, bizonyára egyidős az emberiséggel.  

Hogyan kezdődött nálad a szerelem a kutatással, a biológiával? 

Tizenkét évesen kaptam egy szárazföldi teknőst, én gondoskodtam róla, finom húsokkal etettem. Szegény teknős egyre gyengébb lett, így elmentem a Szabó Ervin Könyvtárba, elolvastam néhány könyvet, az egyikben azt olvastam, hogy a szárazföldi teknős, ami nekem volt - latin nevén Testudo Hermanni Gmelin, most is emlékszem - , a zöldségeket és gyümölcsöket, például a paradicsomot meg az almát szereti. Fantasztikus élmény volt gyerekként látni, hogy végre boldog és egészséges egy állat, és közben félelmetes is, hogy a könyvvel a kezemben, a tudás segítségével egy élőlényt életben tudok tartani. 


Mi okozza a rákot? 

A rákkutatás egyik legnagyszerűbb eredménye, hogy a daganatos betegek 95%-ánál már tudjuk, hogy melyik génhiba okozza a daganatot. A génhibák többsége szerzett, ez azt jelenti, hogy az életünk során keletkeznek a sejtekben. Kisebb részük veleszületett, és a veleszületett hibáknak a többsége is olyan, amely olyan génekben keletkeznek, amelyek a javító enzimeket termelik. A javító géneknek az a feladata, hogy megvédjenek az életünk során keletkező génhibáktól. Van, aki úgy születik, hogy nincs a szervezetében ez a bizonyos javító enzim, így sokkal nagyobb eséllyel és hamarabb lesz a hibás sejtből daganat. Angelina Jolie szervezetében például hibás volt egy ilyen gén, ezért döntött úgy, hogy megelőző emlőmirigy eltávolítást végeztett és így nem ad esélyt a ráknak. Angelina megváltoztatta a jövőt. 

Halálosan frusztrál, amikor meghal egy 35 éves, két gyerekes nő, akinek az anyukája és a nagymamája is mellrákban halt meg, és sodródik a végzet felé anélkül, hogy tudná hordozza ezt a génhibát. Ez nem fordulhatna elő 2023-ban, de sajnos még most előfordul.

És most az innováció mely szakaszánál vagytok? 

Kifejlesztettük azokat a módszereket, amelyekkel ki tudjuk mutatni a hibás géneket. Látjuk a sejteket, sőt látjuk az építőköveket is. Descartes mondta, hogy azon tudunk csak gondolkozni, amit ismerünk.  Nos, hát ismerjük, sőt, most már látjuk az okokat. Kiderült, hogy körülbelül 700 gén 6 millió féle mutációja okozhat daganatot. Minden egyes beteg daganata visszavezethet egy egyedi génkombinációkhoz. És most ott tartunk, hogy ezeket ki is tudjuk mutatni minden egyes betegnél. 

Az Oncompass innovációja alapvetően megváltoztatja a daganatos betegek gyógyítását? 

Az elmúlt évtizedekben a rák gyógyításában is bekövetkezett az evolúció. Kezdetben a daganat típus alapján a tünetet kezeltük, aztán fölfedeztük a génhibákat, megjelentek a célzott gyógyszerek, amelyek célzottan ki tudják kapcsolni a hibát. Ma pedig ott tartunk, hogy valójában nem a daganatot kezeljük, hanem az okot, ami a daganatot kiváltotta. És már itt van a következő kérdés: mi történik, ha több gén hibája okozza a rosszindulatú sejt burjánzását, milyen hatóanyag lesz a leghatásosabb és melyik géneket kell megcéloznunk. Ezt úgy kell elképzelni, hogy van egy épület, ami öt különböző méretű, elhelyezkedésű oszlopon  áll, és az a feladatotok, hogy egy kilogramm dinamittal bontsátok le az egész épületet. Nyilván hívnátok egy statikust, meg egy szoftverfejlesztőt, és megpróbálnátok lemodellezni, hogy pontosan hova kell elhelyezni a dinamitot ahhoz, hogy összeomoljon az épület. Mi egy ilyen helyzetre fejlesztettünk ki szoftveres megoldást, egy mesterséges intelligencia alapú rendszert. 

És pontosan oda tudjátok juttatni a gyógyszert, hogy elpusztuljon a daganat? 

Racionális hatóanyag-tervezéssel szuperszámítógépek tervezik meg a célzott gyógyszereket. Ez úgy történik, hogy megvan a célpont, tudjuk, hogy melyik a gén hibás. A szuperszámítógép az aminosav sorrendből meg tudja mondani a vegyésznek, hogy milyen hatóanyagot kell szintetizálni. A beteg beveszi a gyógyszert, és az elindul a vérkeringésébe, eljut a mutáns fehérjéhez és kikapcsolja azt. Csak először meg kell neki mondani, hogy hova csapódjon be, hogy elérje a kívánt hatást. 

A tudomány elképesztően jól áll ezen a területen, és azt gondolom, hogy most nagyon föl fog gyorsulni a fejlődés. A legfontosabb fejlődés most az informatikában, a mesterséges intelligencia alkalmazásában zajlik. Most egy olyan szoftver fejlesztésén dolgozunk, amely minden beteg számára személyre szabottan kiválasztja a daganat egyedi génhibái alapján a betegnek a megfelelő célzott gyógyszert. Ez a technológia paradigmaváltást hozhat a rákterápiában.


Mi várható a paradigmaváltás következtében? 

Az egészségügy általában egy konzervatív iparág, ahol lassan jönnek a változások. A digitális váltás is lassabban érkezett meg, mint más területekre, de most itt van és jelenleg forradalom zajlik az egészségügyben. Ha minden jól megy, akkor hamarosan eljön az a korszak, ahol nem lesznek daganatos betegek, vagy, ha igen, akkor kapnak rá célzott gyógyszert. Nem fog minden harmadik ember daganatban meghalni. Nem lesz elérhetetlen az a 120 év a legtöbbünk számára.

« Vissza

Dátum:
2023.02.07.

Itt azonnal üzenhet alapítványunknak

Név *:
Telefon *:
E-mail *:
Üzenet *:

Az adatkezelésről bármikor jogosult tájékoztatást kérni, valamint az adatok helyesbítését avagy törlését igényelni a “21 Nő az egészségügyért” Alapítvány 1061 Budapest, Király u. 12. címére postai úton, avagy a kertesz.eva@21no.hu e-mail címre küldött levélben.

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!

Találkozzunk a facebook-on is:

A portál motorja a projekto