A világjárvány egy hónapjában megannyi vélt és valós hír járta keresztül-kasul a világhálót, a médiát, de a beteg hall a betegtársától, a jól értesült szomszédjától is ezernyi  „jó” tanácsot. Halljuk, hogy ne terheljük a rendszert, se munkával, se egy esetleges fertőzéssel, de MIT TEGYEN MOST A KRÓNIKUS BETEG? MI A HALASZTHATÓ LÁTOGATÁS ÉS MI NEM? MI AZ IGAZ A GYÓGYSZERSZEDÉSSEL, AZ ORVOSI ELLÁTÁSSAL, A DIAGNOSZTIKÁVAL? MIKOR MENJÜNK, DE MENJÜNK AZ ORVOSHOZ? Melyik gyógyszerünket szedhetjük, melyiket inkább ne?

Abban minden orvos és szakember egyetért, hogy most sokkal jobban meg kell fontolnunk, hogy személyesen elmegyünk-e szakrendelőbe, vagy akár a kórházba, de attól óva intenek mindenkit, hogy, főleg krónikus betegség esetén bármilyen konzultáció nélkül halasszák a megszokott és előírt vizitet, vagy önhatalmúlag elhagyják gyógyszereiket.

„Alapelv, hogy minden orvosi ellátást meg kell adni, ami az életveszély elhárítását jelenti, illetve minden olyat is, ami a későbbiekben maradandó egészségkárosodást, akár halált is okozhat. A daganatos betegek ellátása nem lehet egyéni döntés kérdése, hiszen a diagnosztika, a beavatkozás, illetve bármilyen terápia épp az élet megmentéséről, meghosszabbításáról szól” — figyelmeztet DR. OSTOROS GYULA az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa. „NEM SZABAD ABBAHAGYNI SEMMILYEN MEGKEZDETT KEZELÉST, de ugyanígy az előirányzottakat sem, vagy azokat a diagnosztikus vizsgálatokat, amelyek ezeknél a betegeknél akár életmentőek lehetnek. Mert a mi betegeinknek nem lehet várni, az idő bizony sok esetben életet ment”- mondja a főorvos.

Ugyanerre hívják fel a figyelmet a kardiológusok is. DR. GELLÉR LÁSZLÓ a Városmajori Klinika Elektrofiziológiai osztályának vezetője, a Magyar Kardiológusok Társaságának tudományos bizottságának az elnöke ma is minden nap bemegy a klinikára és fogadja a betegeket.

„Most leginkább akut panasszal jön mindenki, ritka, hogy ne legyen alapja annak, ha segítséget kér valaki.  Tekintettel arra, hogy A SZÍVVEL, ÉRRENDSZERREL KAPCSOLATOS MŰTÉTEK RITKÁN HALASZTHATÓAK, AZ AKUT MŰTÉTEKET MINDEN ESETBEN ELVÉGEZZÜK klinikánk minden részlegén, mind a kardiológiai, mind a szívsebészeti, mind pedig az érsebészeti profilunkon az összes nem halasztható műtétet megoperáljuk, de ÍGY TESZNEK A BUDAPESTI, VALAMINT NEM-BUDAPESTI NAGY CENTRUMOK IS. A krónikus betegeinknek azt tanácsoljuk, hogy egyrészt gyógyszereiket semmiképpen se hagyják el, ha bármilyen rendkívüli panaszuk van, akkor jöjjenek be. AZ AMBULÁNS KONTROLLOK EGY RÉSZÉT A KOLLÉGÁIMMAL NEMCSAK A MI INTÉZETÜNKBEN, HANEM MÁS CENTRUMOKBAN IS TELEFONON VÉGEZZÜK, illetve léteznek telemedicina eszközök akár a magas vérnyomás ellenőrzésére, vagy akár a pacemakeres betegeink kontrolállására. Amihez nem kell minden esetben a személyes jelenlét, ezeket szintén igyekszünk széles körben alkalmazni. Egy mellkas szorítás, rosszullét akár szívinfarktust, tüdőembóliát vagy aortarepedés gyanúját is felvetheti, ilyen esetben tehát semmiképpen ne késlekedjünk!"—hívja fel a figyelmet Gellér professzor, aki szerint ugyanennyire fontos, hogy semmiképpen se hagyja senki abba a gyógyszerszedést, hiszen a krónikus betegeknek ezzel adhatunk védelmet akár járvány idején is a vírussal szemben.

Mindeközben NÉGY BETEGSZERVEZET HÍVTA FEL A FIGYELMET A KRÓNIKUS BETEGEK helyzetére. A Nemzeti Betegfórum (NBF), a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége (BEMOSZ), a Magyar Rákellenes Liga, és a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (RIROSZ) közösen kér minden szakmai és politikai döntéshozót, hogy a járvány megfékezésére tett erőfeszítések mellett kezelje prioritásként az állapotuk fenntartásához szükséges rendszeres kezelésben részesülők ellátását is. Több százezer érintettről van szó, Magyarországon jelenleg több mint 600.000 ritka betegségben érintett van, akik több mint fele gyerek, kezelt onkológiai beteg is 300-350 ezer van egy évben. Az ő halaszthatatlan kezeléseik elhagyása legalább olyan súlyos következményekkel járna, mint a járvány eddig ismert hatásai.