Az emberek jók, csak kell nekik mutatni valamit, aminek értelme van!
A KórházSuli kerekasztalánál a beteg gyerekek tanítását megszervező civil mozgalom két mozgatórugójával és a budapesti Eötvös József Gimnázium diákjaival, vagy ahogyan ők nevezik magukat, a Kommandósokkal beszélgettünk arról, hogy hogyan változtatta meg az életüket a távolból az a sok beteg gyerek, akikért dolgoznak.
Magyar tudományos siker!
Zelkó Romána (Semmelweis Egyetem) és Dimitrios Lamprou (Medway School of Pharmacy) kutatási eredménye óriási áttörést jelent a sérült szövetek gyógyításában, új szöveti struktúrák létrehozásában.
Ismeretlen ismerősök
A KórházSuli diák önkéntesei 14-18 évesek, a kért tananyagokat feldolgozzák, s mindent elkövetnek, hogy érdekessé is tegyék. A kórházban fekvő gyermekeknek pedig az a feladatuk, hogy ne maradjanak le a tanulásban a kortársaiktól, ebben a tananyagon kívül kapnak segítséget egyetemistáktól, akikkel Skype-on vagy akár személyesen is találkoznak. Habár a középiskolások és a beteg gyermekek gyakran hónapokig kapcsolatban vannak, nem ismerik egymást, sem egymás email címét, telefonszámát. Viszont üzennek egymásnak, a személyes kapcsolatról nem akarnak lemondani.
Gyógyszerész a középiskolában
2015 óta mintegy 13 osztályban hangzott el az előadás, ez azt jelenti, hogy mintegy 390-400 diák hallott Gyermán Annától és egy-egy önkéntes gyógyszerész hallgatótól a patikai munkáról, a gyógyszerekről.
Ki van a másik oldalon?
Az Eötvös József Gimnázium diákjai sosem találkoznak azokkal a gyerekekkel, akiknek tananyagokat fejlesztenek. Egészen kevés információt tudnak beteg kortársaikról, nem tudják, hogy mi a betegsége, de azt tudják, hogy mi a hobbija. Nem tudják, hogy meddig kell kórházban maradnia, de azt igen, hogy milyen filmet szeret nézni, milyen zenét szeret hallgatni. S ha kiderül, hogy a másik oldalon egy Star Wars rajongó van, biztosan bekerül a tananyagba egy kis üzenet, de legalábbis egy kép Darth Vadertől vagy Luke Skywalkertól.
Cukorra nincs is szükségünk?
Túl sok vagy túl kevés cukrot fogyasztunk? Ha cukrot egyáltalán nem használnánk ételeink, italaink ízesítésére, akkor sem okozna hiányt, mert szervezetünk elsősorban összetett szénhidrátokból (pl. keményítő) is képes azt előállítani.
Milyen az a patika, ahová egy diák is szívesen belép?
Manapság könnyen adódik arra lehetőség, hogy a gyógyszerészi munka a szakmán belül és kívül is középpontba kerüljön, s egyes kédéseket a megszokottól eltérő szemszögből világítsunk meg. Világos és színes falak, halk zene, egy bátorító mosoly – 15-16 éves beszélgetőtársaim szerint csupán ennyi elég lenne ahhoz, hogy jó érzéssel lépjenek az egészség fellegvárába.
A növésben lévő gyereknek kell a hús
A magyarok húsfogyasztása az elmúlt évtizedekben sokat csökkent. A 90-es években még 80 kg körül volt az egy főre eső éves húsfogyasztás, ami az európai átlaggal megegyezett. Mára ez 60 kg alá esett. Vannak ugyan olyan fejlett európai országok, ahol hasonló mennyiségű húst esznek, ám ez általában kiegészül jelentős halfogyasztással. Ezen a téren vannak igazán lemaradva a magyarok: az évi, fejenkénti körülbelül 4 kg hal Európában a legalacsonyabbak közé tartozik. Mi főként sertést és baromfit eszünk, a marha részaránya fokozatosan csökken.
Mennyit és mit igyon a gyermek?
A gyermekek megfelelő mennyiségű, rendszeres folyadékbevitele nagyon fontos, mert nekik a felnőttekhez viszonyítva testtömeg kilogrammonként több folyadékra van szükségük, veséjük még fejlődésben van; illetve testfelületük a testsúlyukhoz viszonyítva nagy, így a bőrön keresztüli párologtatással sokkal több folyadékot veszítenek, mint a felnőttek.
